Milyen nyelvet válasszak?
Ha még nem értesz a programozáshoz, felmerülhet benned a kérdés, hogy ahhoz, hogy valamit tudj programozni, melyik nyelvet tanuld meg.
Összeállítottam egy grafikont, ami megmutatja, hogy az egyes lehetőségekhez melyek azok a népszerű* nyelvek, amelyeket azon a területen ajánlott tanulni. (* – TIOBE Index 2017. október első 7 nyelv, kivéve az iOS, mert ott egyik nyelv sincs a TIOBE TOP 7-ben)
Továbbra is hangsúlyozom, nem ajánlom, hogy párhuzamosan kezdj el több nyelvet is. Válassz egyet, ismerkedj meg vele, ásd bele magad egy kicsit jobban. Utána még mindig válthatsz és/vagy tanulhatsz újat. Könnyű beleesni abba a hibába, hogy már 10-féle nyelven tudod kiszámítani a 2+2-t, de igazán egyik nyelvvel sem tudsz még semmi említésre méltót leprogramozni, viszont már egy éve foglalkozol a programozással. Ahhoz, hogy megismerd egy nyelv erősségeit, gyengeségeit, sajátosságait.
Gondolj úgy a nyelvválasztási kérdésre, mint egy párkapcsolatra.
Ahogy egy-egy programozási nyelvhez/környezethez, úgy ahhoz is, hogy egy másik embert megismerj, időt kell vele eltölteni. Ha minden „párkapcsolatod” két hétig tart, akkor valójában nem tudsz meg sokat az adott illetőről. Ha párhuzamosan két emberrel vagy párkapcsolatban, esetleg összekevered, hogy mit ki mondott, amiből kínos szituációk is származhatnak. (A programozási nyelveket is lehet keverni). Ha viszont egy-két évig az adott emberrel együttmaradsz, akkor sokkal jobban el tud mélyülni a közöttetek lévő kapcsolat. És mindkét területen igaz: ahhoz, hogy egy másik embert vagy egy programozási nyelvet tökéletesen megismerj, sokszor egy élet is kevés.
Ahogy egyébként a párkapcsolatok esetében is, a programozási nyelvek esetén sem tilos két hét után szakítani, mert az valamiért nem tetszik, és mást akarsz.
Ha belerázódtál a programozásba, utána már nyugodtan tarts fenn „háremet”, azaz tanulj a meglévő mellé másik programozási nyelvet is. De mire odáig eljutsz, már magad is látni fogod, hogy minek lesz értelme, mit szeretnél.
Bár többféle nyelvvel foglalkoztam programozói életem során, viszonylag jól letáboroztam a Java mellett. Gyakorlatilag azóta jelen van az életemben, hogy 2001 környékén hétköznapi számítógépeken is használhatóvá vált. Számos dologra jó:
- lehet hobbiból tanulni
- az elvek tiszta megtanulása végett
- írhatsz benne olyan programot, amelyet a laptopodra szánsz
- elmehetsz egy nagy céghez dolgozni, és még jól meg is fizetnek
- fejleszthetsz benne Android rendszerre appot
Front-end (webes) fejlesztésre is vannak benne használható eszközök, bár ezen a területen azért vannak jobb megoldások. Ez nem jelenti azt, hogy Java front-end eszközeivel ne készült volna el számtalan alkalmazás (pl. Fővárosi Nagycirkusz pénztári rendszere), és hogy ne lehetne ezen a területen is munkát találni, de nem ez a fő erőssége. Ha front-endre hajtasz, akkor az elvek tisztázására lesz jó a Java, illetve hogy programozni megtanulj benne, utána viszont valószínűleg valamilyen Javascript alapú eszközt fogsz használni.
Ahogy egyébként a beágyazott rendszerekhez és a 3D játékokhoz nem lenne elég hatékony, mert nem elég takarékos a processzorral és a memóriával. (Bár a 3D játékfejlesztésnél pont ellenpélda a Minecraft, de nem ez a jellemző).
Ha érdekel a programozás, töltsd ki a programozási képességfelmérő tesztünket, és ha legalább 55%-ra kitöltötted, akkor két hétig (de max. az első 5 fejezet) kipróbálhatod a StudiCore Online Java oktatási rendszerünket. Ez a képzés a teljes Online junior programozó képzésünk első modulja.
