A 100% home office kezdő programozóként is lehetséges! – interjú Fülöp Tamással
Hogyan lesz egy gyártás- és termeléstervezőből sikeres programozó? Hogyan érdemes a friss programozástudás birtokában megfelelő állást keresni? Egy kezdő programozó is el tud helyezkedni 100% home office-ban?
Többek között ezekre a kérdésekre is választ találsz egy közel két éve végzett tanítványunkkal, Fülöp Tamással készült interjúnkban. Cikkünkben Tamás az elhelyezkedésig vezető útról, valamint a munkája során szerzett további tapasztalatairól is beszámol.
– Hol tartasz most?
Egy budapesti székhelyű szoftverfejlesztő cégnél dolgozom 100% home office-ban, egy banki szoftvereket fejlesztő nemzetközi scrum csapat tagjaként. Csapatunk microservice-ket fejleszt Spring környezetben.
– Miért döntöttél úgy, hogy belevágsz a programozástanulásba?
Ezen rendszereket az adott feladatokhoz kellett igazítani legtöbbször, a folyamatok egyedisége miatt.
A gyártási és menedzselési folyamatok hatékonyabbá tétele érdekében ezeket a rendszereket, az általam fejlesztett Excel eszközökkel egészítettem ki több esetben.
A karrierem ezen évei alatt felfigyeltem arra, hogy a hatékonyságnövelő eszközök fejlesztése sokkal nagyobb motivációval hatnak rám, mint az akkori munkáim.
Ezért úgy döntöttem 2018 nyarán, hogy alkalmazásfejlesztéssel kapcsolatos munkakörben kívánom folytatni a karrieremet, így megtettem az első lépést az új pályám felé, és előfizettem a StudiCore Java SE online tanfolyamra.
– Mi alapján választottál képzési formát?
Fontos volt továbbá a megfelelő ár- érték arány és az, hogy elakadás esetén segítség álljon rendelkezésemre. Akkor még nem tudtam, hogy milyen programozási nyelvet tanuljak, de az akkori igényeimnek legmegfelelőbbnek a Java tűnt.
Először egy videós tanfolyamban gondolkodtam, de végül írás alapú tanfolyam mellett döntöttem. Nem túl sok keresgélés után rátaláltam az interneten a StudiCore honlapjára.
Kitöltöttem a honlapon található „Alkalmas vagy programozónak?” tesztet, melyre egész magas százalékot kaptam. Ez fellelkesített arra, hogy a teszt kiértékelését követően megkapott első öt leckét végigcsináljam.
Az első benyomásaim nagyon pozitívak voltak az oktatási rendszerrel kapcsolatban. A beküldött kódokat kiértékelő modul kimondottan tetszett, mely jelentős mértékben tudta felgyorsítani a haladást és kikényszeríteni a jó megoldást.
A minőségi tananyagokból következetesen felépített tanrend, a heti két alkalommal rendelkezésre álló mentorálási lehetőség mind a tanfolyam megvásárlása mellett szólt.
Így utólag visszagondolva még egy indok szólt volna a StudiCore tanfolyam választása mellett, az az, hogy a tanfolyam elvégzése után sem szakad meg a kapcsolat a két fél között.
Az új karrierpályámon való elindulásomkor bármikor fordulhattam Danihoz, aki a StudiCore szakmai vezetője és egyik tulajdonosa.
– Mi volt a legnagyobb kihívás a tanulás során?
A záró feladatot is több héten keresztül csináltam, ami első projektként került bele a portfóliómba.
– Mi segített átlendülni a nehezebb időszakokon?
Az többször mentális támaszt nyújtott a tanfolyam során, hogy bizonyos feladatok megoldása után megjelentek különböző támogató jellegű, ösztönző gondolatok, cikkek, példák.
Vagy az is nagy segítség volt, hogy az egyik kedves tanfolyamtársammal készítettünk egy közös fórumot, ahol meg tudtuk beszélni a tapasztalatainkat, megoldásokat kerestünk az elakadt feladatokban.
A tanfolyam második felétől viszont már csak mentor segítségével tudtam megfelelő tempóban haladni az anyag nehézsége, összetettsége miatt.
Ha most kellene döntést hoznom a tanfolyam vásárlásával kapcsolatban, akkor biztosan a mentorált előfizetést választottam volna a tanfolyam kezdetétől fogva, mert úgy gyorsabban tudtam volna haladni.
– Mi volt a tapasztalatod a munkaerőpiacon, az interjúkon?
Az első munkakeresési időszakot a Java SE tanfolyam elvégzése után csináltam 2020 ősz elején. Végeztem egy kutatást, amelynek eredményeként nagyjából 130db Java fejlesztéssel foglalkozó céget találtam a piacon.
A felkutatott HR kontaktoknak elküldtem a portfólió oldalam elérhetőségét némi információ és az önéletrajzom kíséretében.
Volt köztük több cég is, amely gyártásirányítási és/vagy műszaki folyamatokkal kapcsolatos szoftvereket fejlesztettek.
Ezeknél a cégeknél a korábbi karrieremből hozott tudásommal és tapasztalataimmal tudtam volna kompenzálni a fejlesztési hiányosságaimat, ha alkalmaznak.
A fejlesztési tudásom prezentálására készítettem egy portfólió oldalt – www.eftomi.com – amely akkor még csak egy korábbi munkám Java Swing-es implementációját tartalmazta.
A megkeresett cégek kb. harmada válaszolt, ezekből hat darab elsőkörös állásinterjú keletkezett. Volt amelyiknél a harmadik körig is eljutottam.
A visszajelzések szerint a Java nyelvvel kapcsolatos tudásom megfelelően széleskörű és alapos. A sikertelen interjúk okait többnyire nem mondják el. Pedig azokból az információkból is lehetne építkezni.
Az interjú feladatok között voltak tesztek: pl. kód részletekből kellett összeállítani egy metódust, amely a feladatkiírásnak megfelelő utasítást végez el, vagy „papíron” történő kódolás, vagy komplexebb egymásba ágyazott ciklusokat tartalmazó kódrészlet kimenetelét kellett meghatározni, vagy fogalmakat meghatározni … stb.
Az egyik interjú után alkalmazásba is kerültem tíz napra az egyik cégnél. Csak ilyen rövid időre, mert hamar kiderült, hogy csak a Java-hoz és az SQL-hez értek, más a munkához szükséges technológiákhoz azonban nem.
Ezen hiányosságom az állásinterjún nem derült ki, mert nem érintettük ezeket a témákat.
Szerintem a kiegészítő technológiák tudását alapvetőnek hitték, mert ezeket is ismerni kell, ha ilyen környezetben szeretne dolgozni valaki, ezt így utólag látom már én is.
Egyébként a Java és az SQL tudásommal nagyon meg voltak elégedve, elég stabil alapokra lett helyezve a tanulmányaim során.
Viszont az ennél a cégnél töltött pár napos karrierem pozitívuma az volt, hogy láttam egy valós igényeket kiszolgáló működő szoftver rendszert és megtudtam, hogy mik azok a további minimális technológiai szükségletek,melyek nélkül nem lehet elindulni a fejlesztői pályán.
Ezt a kérész életű karrieremet elújságoltam Daninak. Ő segítségemre sietett és felajánlotta nekem, hogy vegyek részt az éppen akkor indulóban lévő Spring Boot tanfolyamán továbblépésképpen.
Megállapodtunk a részletekben és mentorálás mellett ismét belefogtam egy tanfolyam elvégzésébe.
A második álláskeresési időszakot a Spring Boot projektem elkészülte utánra időzítettem, 2021 februárra.
Ezt a kampányt a LinkedIn-en folytattam, de ugyanúgy direkt marketing módszerrel.
Felfrissítettem a profilomat és a portfólió oldalamat, majd a különböző alkalmazásban lévő leadekkel, seniorokkal, vezetőkkel vettem fel a kapcsolatot.
Azért ezt a módszert választottam, mert ezeknél a projekteken lévő vezető személyeknél merül fel először a legtöbb esetben, hogy a futó vagy tervezett projekthez szükséges-e további munkaerőt alkalmazni, vagy látnak-e valami fantáziát a korábbi karrieremben szerzett domain tudásomban.
Ebben a keresési ciklusban éppen ezzel a tapasztalattal hívtam fel magamra a figyelmet két cégnél is.
Az egyiknél nagyon szimpatikus volt számomra a kapcsolattartás, a felvételi beszélgetés és az állásinterjú, ahol a saját Spring Boot-os projektem volt a téma.
Ez a hangnem és az interjú módszer elnyerte a tetszésemet, ezért közösen úgy döntöttünk, hogy náluk fogom elindítani a szoftverfejlesztői karrieremet.
– Most, hogy már programozóként dolgozol: Hogyan telik egy napod? Mik a tapasztalatok, így közel egy év után a szakmában?
Úgy érzem, hogy nem indulhatott volna számomra kedvezőbben a pálya, mint ahogyan az történt.
Az első hónapokban egy éppen projekten nem lévő senior kollegám vett a szárnyai alá, akivel az interjú sorozat folyamán a szakmai beszélgetéseknek egy részét folytattuk.
Ő egy saját fejlesztésű service bemutatásán keresztül mutatta meg a Spring működését, amely egy backend oldali alkalmazás minden működési és működtetési igényét kielégíti.
Mint említettem korábban, mi home office-ban dolgozunk, így adott volt a lehetőség hogy rögzítsük az általa átadott tudásanyagot a Teams segítségével.
Így történt, hogy készítettünk egy majdnem 30db rövidebb-hosszabb videókból álló sorozatot a különböző témakörökből.
Egy junior vagy pályakezdő dolgozó szemszögéből nézve a videókat, a felvételek visszaadják a bemutatott tartalmon felül a senior kolléga kialakult rutinos feladatkezelését, a sok-sok tippet és trükköt a különböző szoftverek és alkalmazások használatában. A rengeteg értékes best practice-t. (Ezeket a hasznos módszereket az írott anyagokból ilyen formán aligha lehet elsajátítani!)
Az alapos megértéshez és az összefüggések átláthatóságához nélkülözhetetlen, hogy ezeket a részleteket akárhányszor vissza lehet nézni, léptetni, többször kielemezni.
Ezen lépések megléte után pedig már könnyebb elsajátítani, beépíteni és alkalmazni a megismert technológiákat.
Nem beszélve a videók óriási előnyéről, hogy a senior kollegának sokkal kevesebb idejét rabolja a mentorált junior és amolyan knowledge sharing-nek is alkalmas ez a módszer.
Ez utóbbi gondolatot csupán megfontolandó hasznos praktikaként osztottam meg, mert a cégünknél a seniorokhoz bármikor bármilyen kérdéssel, problémával, megoldandó feladattal fordulhatunk.
Pár hónappal a kezdet után egy banki projektre kerültem, amelyen most is dolgozom a társaimmal. Itt indult be az igazi csapatmunka, a közös fejlesztés.
Megismertem, hogy valós környezetben hogyan működik a Gitflow, a Jira, a Bitbucket, a Confluence, az OCP környezet, a csapatmunka oldalán pedig a Scrum eszközeit, és még néhány munkához szükséges újdonságot.
Az első pár hét után már komplexebb feladatot is kaptam. Amikor sikerült lefejlesztenem a funkciót és később prezentálnom azt a Sprint review-n, éreztem, hogy elérkeztem a következő vágyott mérföldkőhöz.
Persze nem volt ez még teljesen önálló munka és sokat kellett bíbelődnöm vele, mire működésre bírtam, de ez volt az első épített funkcióm.
A közös munkák folyamán a segítőkész kollégáim a korábbi munkatapasztalataik és egyetemi tanulmányaik során elsajátított fejlesztési szemléletmódjukat és megoldáskeresési módszereiket tudom megismerni és azokból ötletet meríteni a saját fejlesztési módszereim hatékonyabbá tételéhez. Többek között ezen a megoldáskeresési területen is van még hova fejlődnöm.
A korábbi gyártástervező karrierem alatt megtanultam, hogy a munkám során elkövetett hibák igen nagy mértékű károkat tudtak okozni a folyamatban, nem beszélve annak a végeredményéről.
Ezzel az évek alatt felépített tudattal nagyon nehéz volt elfogadnom azt, hogy a szoftverfejlesztés során a rendszeresen előkerülő hibák a fejlesztési folyamat természetes részei, velejárói.
(Az nem kétséges, hogy a végeredménynek egy működőképes funkciónak kell lennie.) Ezek a jelenségek a mai napig feltesznek a lelki hullámvasútra, ezeket nehezen tudom megszokni.
– Mennyire volt elég a tanfolyam anyaga a boldoguláshoz a munkahelyeden?
A Java SE, Spring, Maven, Git, JPA/Hiberenate tanfolyamokon tanult területeken megszerzett tudás bőven elegendők ahhoz, hogy a következő lépcsőfokot meg lehessen lépni a fejlesztővé válás útján.
A Deep Dive sorozat is nagy segítséget nyújtott a különböző területek jobb megértésében, a tudás elmélyítésében. A munkahelyen való boldoguláshoz alapvetően munkahelyi tapasztalatok szükségesek.
Nem lehet felkészülni erre munkahely nélkül. Meg kell találni azt a céget, amely bizalmat szavaz a pályakezdőnek és hajlandó energiát és pénzt fordítani arra, hogy juniorrá képezze a vállalatnál.
Sajnos más járható utat a tapasztaltabbak sem tudtak ajánlani.
– Hogyan tartod naprakészen a tudásod?
Oda pedig vagy sok ismétléssel vagy az évek folyamán megszerzett gyakorlat következtében épül be.
Mivel szeretnék mihamarabb túllépni a pályakezdő ill. junior státuszon, ezért a gyorsító pályát választottam a rutin kialakításához, a folyamatos ismétlést.
Ehhez készítettem egy kód csomagokat tartalmazó mappát, mely a korábbi tanult anyagrészekből tartalmaz kisebb-nagyobb applikációkat.
Jelenleg 32db ilyen projekt van a mappában, de ezt az állományt folyamatosan frissítem és bővítem az újabb érintett területek megismerése után.
Emellett a rengeteg szakszó és szakkifejezés, a vonatkozó részekhez tartozó elmélet elmélyítéséhez pedig memóriakártyákat tartalmazó paklit állítottam össze magamnak.
Ehhez a napi rutinhoz a nyelvtanulásaim során jól bevált Anki applikációt használom, amellyel ismétlem és szükség esetén készítem az újabb memória kártyákat.
– Mit tanácsolnál azoknak, akik most készülnek belevágni vagy épp kicsit megakadtak?
A saját történetemen keresztül tudok ezzel a témával kapcsolatban pár gondolatot megosztani. Egy tudatosan felépített pályamódosítási terv részeként tekintettem ezekre a tanfolyamokra.
A kezdeti lelkesedés sokunkban megvan, de az nem tart sokáig, egy konkrét terv hiánya miatt könnyen kudarcba fulladhat a próbálkozás.
Korábban több mindent tanultam már autodidakta módon online. Így tudtam, hogy megfelelő kitartással és önfegyelemmel rendelkezem ahhoz, hogy hatékonyan tanuljak egy online tanfolyamon.
Biztos voltam benne, hogy a kitartó munka meghozza a várt eredményt, ami csak idő kérdése. Sorvezetőként ott volt előttem a tanfolyam metodikája, nekem csak követnem kellett azt rendületlenül.
Az én fejemben is többször megfordult egy-egy pillanatra, hogy feladom. De a kisebb drámák után jöttek a megoldásra sarkalló gondolatok.
Így újra beindult a gépezet és megoldottam az adott feladatot és léptem a következő szintre.
Azóta tudatosan alkalmazom a koncentrált és diffúz állapotok változtatását, ami sokat tud segíteni a látszólag megoldhatatlan feladatokban. Erre egy jó eszköz pl. a Pomodoro technika.
Továbbá nem könnyű függetleníteni magunkat a környezetünkből érkező, fókuszt gyengítő negatív hatásoktól. Ezekkel az akadályoztató hatásokkal szemben csak egyetlen dolog áll, csak az, hogy vidd véghez a terved! Hajrá!
Ha téged is érdekel a programozás, és kedvet kaptál, hogy kipróbáld magad ezen a területen, a tanfolyamunkról itt olvashatsz részletesen. Ha pedig egyszerűen csak szeretnél mielőbb belevágni, látogass el a StudiCore Online Simple oldalára. Kezdd el még ma!
